“Mindannyian az árokban fekszünk, de csak néhányan közülünk keresik a csillagokat” − írta Oscar Wilde.

Mindannyian a WC-n ülünk, de csak néhányan közülünk firkálnak a falra. − olvasható egy tiszteletlen princetoni bölcsész közlése az egyetemi WC falán.

A falakon nincs tabu téma. A szerelemtől a halálig, a politikai agitációtól a filozófikus aranyköpésekig és a viccekig; semmilyen cenzúra nem gátolja a feliratok szerzőinek önkifejezését.

Nem mintha a hatóságok különösebben támogatnák a graffiti mozgalmat: A holland büntető törvénykönyv 21. cikkelye kimondja: “Tilos − mészszel, krétával, festékkel vagy más módon, rajzot, számokat, szöveget vagy jeleket az utakra, a közterületeken található objektumokra rajzolni, festeni.”

A bűntetés nem súlyos. A 150 gulden vagy 12 napi elzárás semmiképpen sem rettenti el/meg a lekes népművészeket.

Hány fajta is a graffiti? Témája, funkciója, alkotója, mondanivalója szerint megszámlálhatatlan csoportra osztható.

Íme néhány példa. Egy, a tiszteletlen beszéd elleni kampány plakátja: Aki káromkodik − az veszít. Alatta a girbegurba kommentár. És aki veszít − még hangosabban káromkodik.

Vagy: a hirdetési rovatát reklámozó De Telegraaf című, jobboldali napilap szlogenje: jólöltözött úriember szájából kitüremkedő képregény szövegbuborék: Állásomat a De Telegraaf hirdetése alapján találtam. A népművész hozzáfűznivalója: bozontos szakáll és idézőjel − valamint az aláírás: − mondotta Fidel Castro. Egy másik poszter: ma is Összepiszkoltad Amszterdam utcáit? A válasz: Nem. Amszterdam piszkol össze engem nap mind nap.

Általános bölcsességeket is fellelhetünk ilymódon. Például: A nudisták mindannyian egyrészes fürdőruhát hordanak. Vagy egy másik, a világegyetem törvényszerűségeit kutató felirat, egy egyetemi mosdóban: A világ lapos. Aláírás: az 1491-es évfolyam. A reakció: A világ minden lánya lapos. − az 1986os évfolyam. A halál sem menekszik meg a kommentároktól. És hol is találnánk ezeket a végső tanulságot levonó megállapításokat, ha nem a toalettnek is nevezett meditációs központban. Kezdjük rögtön a definícióval. Mi a halál? Az élet válasza a kérdésre: Miért? Egy másik, főképp baloldali fiatalok által látogatott WC fala másképp vélekedik: A halál szükségszerűen ellenforradalmi. Egy általános megállapítás: A halál a legnagyobb rúgás, amit kapunk − ígyhát a legvégén kapjuk.

Egy atomkorbeli jótanács: Egyél, igyál, házasodj meg még ma − holnapra radióaktív leszel.

Természetesen e népművészek kialakították művészetfilozófiájukat is: A művészeket mindig félreértették; nem embertársaik, hanem ők maguk. − írja egyikük.

Egy művészeti főiskola, esti képzést ajánló hirdetése: A 35 éves Gauguin még egy bankban dolgozott. Tehát: soha nem túl késő. A valószínűleg nem esti tagozatos tollából származó kommentár: A 35 éves Mozart nem élt.

Egy, a nők “X” sampon iránti hűséget sugalló hirdetés: Ki meri azt állítani, hogy az asszony ingatag. A válasz velős: Verdi. Természetesen a graffitiművészben is él a vágy, hogy műfaját meghatározza. Például így: A graffiti és a filozófia közötti különbség csak annyi, hogy más szót használnak a szerelmeskedésre. A világ körforgásáról egy amszterdami mexikói vendéglő mosdójának falán spanyolul olvashatjuk: Ebben a szent pillanatban kezdek el gondolkodni azon, hogy milyen drága is az élelmiszer, amit elfogyasztunk − és milyen méltatlan módon juttatjuk azt vissza a természetbe.

Néhány filozófiai aranyköpés: A tudatlanságé mindig a győzelem és Leibniznél a megoldás kulcsa, bébi! Továbbá, Az igazság a legbiztosabb hazugság.

A graffiti egyik legfontosabb feladata a tiltakozás. Mi ellen? a Shell délafrikai érdekeltsége, különféle terroristák kiadatása, Jaruzelski és Honecker (ő már hál'Istennek nem aktuális), Izrael és a palesztinok, az abortusz és az abortuszt ellenzők, a patriarchátus és sok egyéb ellen.

Néhány speciális követelés: Antigravitációs autót akarunk; a kerék felett eljárt az idő! Le a makrobiológiával!`

A graffitiművész nem ismer tekintélyt. Néhány vallással foglalkozó felirat: Walt Disney tett ateistává: elérte, hogy Miki egérben higgyek. Egy másik: Ateista vagyok − nem hiszek Zeuszban. Szodoma: egy nyári szabadtéri fesztivál.

Egy könyvtári felirat: Közeleg a világvége: bánd meg bűneidet, és hozd viszsza a könyvtári könyveket.

Néhány cinikus megjegyzés: A gépek sosem helyettesíthetik az emberi ostobaságot. Nézz a tükörbe! Ez lenne a több millió éves evolució végeredménye? Emlékezz! A patkány, aki megnyerte a patkányversenyt − még mindig patkány! és Állítsátok meg a világot: ki akarok szállni.

Egészséggel kapcsolatos bölcsességek: A rák gyógyítja a dohányzást. Jobb egészségesnek és gazdagnak lenni mint szegénynek és betegnek.

Egy etikai jótanács: Őrizd meg az emberségedet, várd meg míg felmegy az ára.

Néhány, amszterdami kávéházban talált bölcsesség: Harcolni a békéért olyan mint szeretkezzéssel küzdeni a szűzességért. Mindenképpen nősülj meg: ha jó feleséget találsz − boldog leszel; ha rosszat − filozófus, Több öreg iszákos van mint öreg orvos. Egy valószínűleg külföldi kéztől származó kritikus megjegyzés: A hollandok örök hibája: túl keveset adnak és túl sokat vesznek el cserébe. Más: Semmit se halassz holnapra, amit elhalaszthatsz a jövő hétre is. Technokrata aranyköpés: Ne feledd: egy computer sosem származhat egy majomtól.

Végezetül néhány, a graffiti műfaji sajátosságait feszegető felirat: Gyűlölöm a graffitit! − véste egy WC ajtajába nagy gonddal a népművész. Ne firkálj a falra − szól a felszólítás. Talán azt akarod, hogy gépeljek rá? − hangzik a válasz.

Egy másik kérdés: Miért firkálsz a falra? A válasz: Mert az van itt!

Egy történelmi érdeklődésű graffitiművész pedig így vélekedik: Az emberek 2000 évvel ezelőtt, az egyiptomi falakra is ilyesmiket írhattak. Az egyetlen változás: a golyóstoll feltalálása.

Egy diadalittas falíró pedig így fogalmaz az illemhely falán: E helyiség irodalma az, amit a szerkesztő urak viszszadobnak. Halleluja. Közvetlenül mellette egy másik vélemény: A WC-falra firkálók éretlenek és ostobák, elmeorvosi kezelésre szorulnak. Ezt karcolta vagy félórás kemény munkával a WC-ajtóba egy graffiti ellenes graffiti szerző. És ki tudja: lehet, hogy ezután önként jelentkezett az elmeorvosi kezelésre.

Császár László

1953-ban született. 1977 és 1984 között publikált verseket és novellákat magyarországi lapokban. 1978-tól tagja volt a Fiatal Írók József Attila Körének. 1982 és 1984 között a Jelenlét szerkesztője. 1984-től 1991-ig Amszterdamban és Münchenben élt, ezalatt emigráns folyóiratokban publikált. 2006-ban Amszterdamban Kardos Tiboczcal megalapította és működtette a nyolc számot megélt Hangaar című hangköltészeti és kísérleti zenei kazetta-folyóiratot. 1987 és 1992 között a Szabad Európa Rádió munkatársa (Amszterdam, tudósító; München, szerkesztő; Budapest, irodavezető). 1992 és 1995 között az Esti Hírlap lapszerkesztője, majd a Magyar Narancs rovatvezetője. 1995-től 2006-ig a DDB, illetve a McCann Erickson reklámügynökségeknél senior szövegíró, illetve több fogyasztói magazinnál főszerkesztő. 2007-től a Professional Publishing Hungary kiadó szerkesztője.